2019. október 16., szerda

Baby

Jouji szemszöge: 

Tsukiko be ment a szobájába a fergeteges szövegét pedig be dobta. Láttam ahogyan a haverom arcán meg rándul egy izom. Helyes! Tehát akkor fontos neked. Most akkor én jövök hogy erre rá dobbentselek 
- Mi volt ez Jouji?! Tetszik, kell neked? - éreztem a hangjában a kétséget. Bocs de ezt érted teszem
- Talán neked ez ellenedre van? - kérdeztem direkt is könnyelműesen. Le dermedve ott hagyott engemet ezért Kiki után mentem a szobájába. 

Tsukiko szemszöge: 

Az ajtón be lépett a fekete hajú fiú de csörögni kezdett a telefonom. A hívó pedig Anya(!!) Nem is hittem a szememnek de azért azonnal fel vettem 
- Anya? 
- Igen kicsim én vagyok. Gondolkodtam és beszélni akarok mindannyiótokkal - a hanga határozott volt ezért én is el határoztam magamat 
- Rendben anya akkor...
- Mond a címet ahol laktok - nem engedte be fejezzem gyorsan közbe szólt de nem bántam. Túl kell ezen is esni. Le diktáltam a címet és ő már azonnal le is tette hogy azonnal jön. Ki mentem a nappaliba de elötte mindenkinek szóltam hogy jöjjenek ők is. Fiúk és Aika játszottak a videójátékon de látták milyen komoly vagyok így egy szó nélkúl jöttek. Asato rám se nézett csak annyit mondott hogy "jó". Mikor mindenki a kanapén helyet foglalt csengettek. Be engedtem a "vendéget" ő már mondta is amit akart nem habozott
- Én Tsukiko anyja vagyok Naoki. A lányomat nem fogom engedni ebben a házban maradni és azt se hogy másnak valami menedzsernek köze legyen hozzá - olyan határozott volt hogy egy szót sem mertem mondani. Asato szerintem tanúlt az elöbbi esetből mert ő sem szólt semmit sem. - De, van egy de. Látom hogy ragaszkodtok az én kicsimhez. Örülök hogy megbecsülitek és törődtök vele. - ezek után elém lépett - A saját utadat akarod járni és én ebben segíteni akarok. - kacsintott rám de nem értettem hogy hogyan akar - Van rá egy hetetek hogy mutassatok nekem egy fergeteges dalt és ha tetszett. Kaptok tőlem egy szerződést és egy saját házat is ahol el fértek - magyarázta meg. Mindeki fel újjongott én meg a nyakába ugrottam
- Te vagy a legjobb anya - dörgölőztem oda mint egy kis cica
- Tudom tudom! Köszönet neked Asato hogy rá mutattál erre nekem. Így mindenki boldog - szólt a fiúnak. Mindenki oda ment be mutatkozni és mikor anya el ment csak róla áradoztak hogy mennyire jó fej. Kaito és Kenta pedig már a dallal foglalkoztak amibe mindannyian be szálltunk. Tökéletesnek kell lennünk egy hét múlva ezért mindent meg teszek. Egész héten keményen próbálkoztuk főleg én hisz csak bele csöppentem. Semmit nem tudtam semmiről. Éjjelentként mindeggyik fiú tanítgatott és tanácsokat adott amit reggelig tanúltam is így nem sokat aludtam mikor el jött a nagy nap. Anyának el mondtam hova jöjjön mi addig be hangoltunk
- Kiki jól érzed magad? - kérdezte aggódva Aika. Persze nem jól de muszály volt a mai napért mindent meg tenni 
- Ne aggodj minden rendben - simogattam meg a fejét mosollyal az arcomon
- Biztos ez? Hadd nézzem... - Asato a homlokomra tette a kezét - Ahogy gondoltam lázas vagy. Hagyjuk az egés... - közbe szóltam
- Nem! Ez a nagy esélyünk és nem azért hajszóltam túl magamat hogy amikor majdnem célba értünk fel adjam mert lázam van. Ezt a pár percet ki bírom és utánna ápolhatsz - kacsintottam két értelműen de szerintem a láztól lettem ilyen hülye. Meg jött anya és nem totjáztunk neki kezdtünk mindent bele adva. Mikor végeztünk anya komoly arcot vágva 
- Még van mit csinosítani rajta de a tini lányok meg esznek titeket. Írhatjuk is a szerződést Asato - ahogy ezt ki mondta meg könnyebbültem és a testem is mert nem bírtam tovább. Össze estem és a szemeim se is le csukódtak.
- Nem hiszem el Dr. Úr. Mégis mennyi idős - anya hangját hallottam de még mindig gyenge voltam
- Egy hónapos ha jól saccolom de még ez nem biztos ahhoz majd be kell jönni hozzám - nem értettem ezt a beszélgetést de inkább arra koncentráltam hogy körül nézzek és akkor éreztem ahogy egy kéz szorongatja a kezemet 
- Hát fel ébredtél?! Örülök. Lázad is lejebb ment - nézte meg a hőmérsékletemet
- Mi történt? - kérdeztem hogy tisztán lássam a helyzetet
- Csak elájultál semmi baj csak pihenj én megyek szólok a többieknek. Aggodnak nagyon ők is - kedves mosolyt küldött de ment is. Helyette ányám jött be. - Kicsim nem fogok kertelni. Ki az apja a gyerekednek? - erre köpni nyelni nem tudtam hisz én...és el jutott a tudatomig 
- Anya én terhes vagyok? -meg fogtam a hasamat de nem éreztem semmit sem. Ez hogy...jajj Castiel! Nem nem és nem ez nem lehet igaz biztos téved anyám....


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése