- Na ha már ilyen szépen csiripelsz akkor csak mesélj mikor is történt ez? - álltam a lány dühösen aki még büszke is volt a kurvaságára
- Um ha jól emlémszem olyan még a fattyaddal terhes voltál - ezt már nem türtem el. Ki kapcsolt az agyam a testem magától mozgott. Meg fogtam nyakát és neki nyomtam az iskolai ajatónak.
- Az nem érdekel kinek terpeszkedsz de ha a fiamat még egyszer a szádra veszed nem állok jót magamért. - egyből nem a buszkeségtől csillogtak a szemei hanem a félelemtől.
- Kiki ha meg ütöd ki csapnak - tette rám Castiel a kezét de le ráztam magamról.
- Nem szándékozom be mocskolni a kezemet. - tényleg én mondtam de nehezen tudtam el engedni és hátrább lépni tőle.
- Megyünk - ki húzott Kaito és be tessékelt az autóba. Ott vissza fogtam magamat nem szóltam semmit csak vártam hogy haza érjünk de otthon el vettem Joujitól Benitot és egyenesen a szobámba menntem vele. Senki nem és semmi nem érdekelt csak hogy a fiammal lehessek és meg nyugtathasson. Ben hamar el aludt így el tudtam gondolkodni az egész szörnyűségen. Az önsajnálatomból sírás ébresztett fel utána pedig dörömbölés az ajtómon.
- Azonnal nyisd ki az ajtót Kiki mert nem állok jót magamért. Az egy dolog hogy te be gubbaszkodsz de Gentat ne foszd meg Benitotol. - Kenta ordibált kintről de be kellett látnom igaza van. Be engedtem és a pici Gent be hoztam az ébredező kis fiúhoz.
- Mit szolná hozzá ha le mondanánk a mai koncertet? - kérdezte aggódva Aika. Csábító ötlet volt de nem hagyom magamat. Nem fogom cserbe hagyni a rajgóimat.
- Nem kell össze tudom szedni magamat - határozottan fel álltam és a fürdőbe mentem de azért Kenhez még oda szóltam. - Köszönet mindenért. - ennyit tudtam mondani a jó barátnak de ennyi is elég volt ahhot hogy mindent meg értsen. A fürdőbe volt időm erőt gyűjteni a mai estéhez. Nem volt más dolgom mint smink, haj, ruha rendbe tevése és mentem a többiekhez a nappaliba.
- Kincsem - szólított meg Asato de nem válaszóltam inkább fel kaptam a kabátomat és ki mentem az atóhoz el szívni egy cigot.
Asato szemszöge :
- Nem hiszem el hogy levegőnek néz. Mégis miért? Vagy is tudom de akkor is legalább meg hagathatna - járkáltam a nappaliba fel alá hangosan gondolkodva.
- Talán nem tudja mit mondjon vagy tegyen. - mondta az első ötletét Kenta
- Vagy tán nem akarja tudni az igazságot elég ha el képzeli. - persze Kaito szigorúan bánt velem és meg is érdemeltem.
- Szerintem meg mond meg neki hogy érzel mert most össze van zavarodva a jővővel kapcsolatban - Jouji az adott nekem egy igazán jó ötletet és nem is tétováztam mentem Kiki után.
Tsukiko szemszöge :
Mikor már az utóját szívtam a ciginek meg jelentek a többiek.
- Kérlek bocsáss meg! Tudom nem könnyű de harcolni fogok értünk mert én szeretlek - Asato elém állt nagy elhatározással de nem tudtam hogy mit is kellene tennem csak egy dolgot én sem tudnám őt elengedni.
- Rendben de ez nem lesz könnyű. - be szálltam a kocsiba a többiek meg utánam. Nem firtattuk tovább a dolgot. A közönségnek minden bánatomat fájdalmamat és dühömet ki adtam aminek az eredménye egy sírásoktól fergeteges koncert vége lett. Otthon Asato be jött a szobába egy két holmiájért.
- Gondolom nem akarsz velem aludni így a kanapén fogok aludni - ment volna már ki felé de meg fogtam a csuklóját de olyan hírtelen el is engedtem mert egyből az jutott eszembe hogy más is meg érintette és ő is ugyan úgy.
- Az ágy fele az enyém - láttam a határtalan boldogságot a szemében de én nem tudtam így érezni. A fiú ki ment én meg magzat pózba vágtam magamat teljesen magamba burkolózva. Sírástól és talán a hosszú naptól hamar el aludtam de azt amikor Asato át ölelt azt még éreztem...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése