2019. október 16., szerda

Csendes napok

Asatoval össze néztünk mert már el döntöttük rég a nevét.
- Benito - mondtuk egyszerre amin a nővér csak mosolygott. Rá firkantotta a szerelmem vezetéknevével együtt a kicsi Ben nevét és már ki is ment. Mindenki sorra csodálta a kicsinket kézről kézre és amikor a fiatal kis mamahoz került a sor akinek volt már egy kicsi pocakja egésszen jól állt nekik a baba. Tudtam jö szülők lesznek mert ha nem úgyis velem gyűlik meg a bajuk. Anya meg mutatta hogyan is kell a kicsit etetni tisztázni és a többi dolgot. A három napban míg ott voltunk jól meg is tanúltam. Főleg az éjjelezést. Otthon már jobb volt a helyzet mert anya be segített és még Asato is. Minden éjjel amint meg hallotta a kicsit már fel is ugrott és anya neki is mindent meg tanított a kicsivel hogy kell bánni. Napról napra jobban csinálta ez nagyon meg látszott mert sokszor nem csak éjjel de nappal is ő vigyázott rá. 


Nekem tényleg semmi dolgom nem volt és tökeletes volt az életem míg anyám nem hozott egy "vendéget" aki nem más volt mint Kazuo. Meg lepett de nem bántam sőt szívem mélyén arra vágytam hogy ő is láthassa ezt a csodát. Mindent meg tudtunk beszélni egymás között és hogy ki verte a hülyeséget a fejéből és azt is el mondta hogy Amberrel is össze jött. Meg ígérte legközelebb vele jön. Mesélt mindenkiről érdekeseket hogy Nataniel mennyire meg változott és Castiel is. Szerelmem az ilyen részeknél meg merevedve várta hogy abba hagyja a bátyám a mesélést de szépen türtőztette magát. Teltek a napok és a hónapok is Ben gyorsan nőt és fejlődött míg meg tanúlt járni is egy éves kora elött. Nehéz volt baba mellett az iskola anyagaimat meg még a zenélést is bele szűkíteni egy napba de csak ment másfél éves koráig. Akai is meg szűlt és ahogy várta Ken fiú lett.


Ő a Genta nevet kapta. Épp hogy fél év volt a két kicsi között és jobb is volt mert így egyszerre nőttek. Amikor a kicsi Bem másfél éves lett és Genta egy úgy döntöttünk Akaival hogy iskolába fogunk járni mostantól és jönnek velünk a fiúk is. Anya ragaszkodott hogy minképpen oda ahová eddig is magántanuló voltam vagyis Kazuo iskolába. Nem tehettem semmit meg hát Amber is erről győzködött aki már minden héten meg látogattak a bátyámmal. Nem volt mit tenni a nyári szünet alatt Asato le tette a jogosítványt anya unszolására mert ő már nem fog mindig tudni hurcolni minket iskolába se koncertekre mert ott lesz a két kicsi neki. És el kell nektek még valamit mesélnem. Most már Asatoval együtt alszunk és egymásra is találtunk testileg nem sokkal azután hogy ki jöttünk a korházból. A homrmonjaim tomboltak így eggyik éjjel utána mentem a fürdőbe és gátlástalanúl le támadtam. Azóta minden nap meg kapom a szeretét csak egy nap nagy nehezen mivel mérges volt amiért anyám nem engedett abból hogy ne váltsak iskolát.
- Nem hiszem el hogy bele mész ebbe. Nem számít én mit érzek? - kérdezte a fiú ártatlan boci szemekkel a szívem meg eggyből el lágyult.
- De igen csak hogy nem tudok mit tenni ellene ha egyszer ez az egy kérése van hát legyen és amúgy is te ott leszel ìgy nem kell aggodj szerelmem - a kis nyaliskodásom hatott rá mert gyengéden meg csókolt de a gyengédséget át vette a hevesség és az ágyon kötöttünk ki. Azt amit ő tudott adni soha senkitől nem kaptam meg. Szárnyaltam az érzelmekben. Minden porcikám csak érte lüktetett míg meg nem kaptam teljesen. Az összebújásunkat a kicsikénk szakította félbe
- Apa - kiabálta Benito és apuka már repült is hozzá. Sok idő múlva se jőtt vissza ezért a kicsi szobájába mentem meg nézni hol marad a kedvesem de ami elém tárult nem voltam arra fel készűlve. Át ölelve aludtak. Ott néztem őket sírva a boldogságtól még anyám fel nem tűnt és intett hogy kövessem a nappaliba.
- Öm kicsim sajnálatos módon azt kell mondjan hogy Asato nem mehet veletek az iskolába mert akkor ki fogja az én dolgaimat el intézni? - sokkolt anya be jelentése mert ezt a hírt tutira nem fogja a fiú jól viselni. Már agyaltam is hogy mégis ezt hogy fogjuk kíméletesen be adni neki. Oo egek...
- Én tutira nem fogom ezt el mondani neki már így is teljesen ki van. - panaszosan meséltem anyának és persze ő is aggodott hisz tudta jól hogy nem örült az iskolába menetelnek sem ennek meg végképp nem fog. Továbbá a kicsikről beszéltünk de aztán nem soka el mentem aludni mert húzos hétnek nézünk elébe. Elöbb az első napot kell túl élnem az iskolában és még egy koncertet de azt persze szívesebbet teszem mint a suliba menni a régen látott ismerős arcok elé....


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése